Podcast

A Podcast szerintem egy remek műfaj. Én szeretem hallgatni azt, ahogy mások beszélnek, ha rádiózok, legszívesebben talkshowkat hallgatok. Bár egy dolgot még sosem tettem: még sosem csináltam magam egy podcastet. Ennek mondjuk egészen egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a legritkábban osztok meg (magamról) dolgokat az interneten. Azonban pozitívan kellett csalódjak, mert ez nem volt rossz móka. Ismételten nagyon jól együtt tudtunk működni Andrissal, ráadásul most a szokásos duonk egy újabb taggal bővült: Virággal. Ezzel semmiféle probléma nem volt, gördülékenyen ment a "készítési" fázis, habár a téma kitalálásánál akadtak nehézségek. Ezen nehézségek főként a téma (filmek) akadtak, mert András és én igen kevés filmet nézünk. De végül, egy kis külső segítséggel, sikeredett egy kicsit szabadabban értelmezni a témakört, és kitalálni egy, az oktatáshoz is szervesen kapcsolódó beszélgetést.

A produktum:

Online tesztek, online értékelés

Az alábbiakban egy on-line tesztet készítettünk ketten, hardveres ismeretekből. A munka ismét sikeres kooperációval ért véget. Hatékony volt az együttműködésünk, gyorsan és hatékonyan tudtunk egy nem is túl nehéz de nem is triviális feladatsort összerakni. Élveztem a munkát, mert egy picit nekem is felfrissített olyan tudáselemek, amik ismerete fontos, azonban néha ki-kikopnak, mert nem olyan feltétlenül gyakran használt (pl.: a 2560x1440-es felbontás helyett 2140x1440 jutott csak eszembe). Emellett tapasztalatot gyűjthettem a különböző fajta feladattípusok létrehozásában és megismerkedhettem a Redmenta rendszerével. Őszintén megmondva sosem voltam az internetes tesztkitöltés híve, mert nagyon sok rosszat hallottam róla, bár afelől nincs kérdés, hogy nagyon kényelmes mind a diákoknak, mind a tanulóknak. Azonban azt érzem, hogy hiányzik az, hogy tudjam tanárként mérlegelni azt, hogy egy diák MIÉRT írt esetleg az elképzeléseimtől eltérő választ, és ha ennek a logikájára rájövök, akkor ezt tudjam díjazni pontokkal. Egy ilyen rendszerben zárt a pontozás, és persze vannak tényismeretek, ahol minden fekete és fehér, de sokkal jobban szeretem, ha én dönthetem el, hogy mit fogadok el és mit nem (természetesen, amíg ez teljesen fair és következetes).

Az általunk elkészített teszt:

Képszerkesztés blogbejegyzés

A diákok feladata a következő: készítsenek egy kollázst egy 20. sz.-i diktátorról, melyben pozitív fényben tüntetik őt fel. A feladat maga nem nehéz és nem is bonyolult az internet segítségével, ám a tanításai céljai igen fontosak. Ez megtanítja őket, hogy milyen könnyen lehet a média segítségével manipulálni az emberek megítélését egy-egy eseményről, személyről, történésről. Továbbá a nagy nevek mögé valamennyire behelyezi az "embert", nem csak a politikáját, a háborúit és tetteit látják, hanem jobban szembesülnek azzal, hogy tulajdonképpen a történelem szereplői emberek, és nem események. A feladatot magát 12. osztályosoknak szánom, hiszem ebben a korban veszik ezt a történelmi kort.

Egy mintaproduktum:

(elkészítve: Fotor képszerkesztő: www.fotor.com. A képek forrásai: http://www.ww2incolor.com/d/663380-3/Hitler+smiles+while+reading+newspaper; http://esq.h-cdn.co/assets/16/03/980x490/landscape-1453504198-hitler.jpg; https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_EB72AumwhTm0PMBk9G1pWA1WTnGR0t1C2xO7Lo-txcW3RvUm7E-60ZsL1DTnkQuOqqQ4JlHoGY_94TggBkuyWaMvnUD17uuwox3QII1yA133KTaNUZlPQVZXRcU8Ze9qNXgGRjgioDU/s400/Hoffmann_AH_kennt_8.jpg; http://www.documentingreality.com/forum/attachments/f240/76297d1248716951-wwii-adolf-hitler-children-4.jpg)

Digitális történetmesélés - Bevezetés az információtechnológia belső világába

Tapasztalatok a projekt során:

Hárman foglalkoztunk ezzel a projekttel, melynek során egy számítógépet szedtünk szét. Ezt a procedúrát felvettük, aztán később narrációt is felvettünk, és az egészet egybe vágtuk. Én személy szerint a számítógép szétszedésen és az összeszerelésen dolgoztam, illetve a kábelek összekapcsolásán. Emellett a narráció szövegét is részben én írtam, én olvastam fel. Az a véleményem, hogy nagyon hatékonyan tudtunk együtt működni, mert volt olyan, hogy egyszerre három dolgot csináltunk, így rendkívül gyorsan tudtunk haladni. Az csoportban a többi tanulótársunknak is nyújtottunk segítséget, és még így is időben készen tudtunk lenni. Élveztük, hogy a számítástechnikai tapasztalatainknak köszönhetően ilyen effektívek tudtunk lenni.

A produktum:

Értékelési sablon:

http://bit.ly/2fDoeRh

A feladat jellemzői:

• Név: Bevezetés az információtechnológia belső világába
• Hossz: kb. 1,5 perc 
• Évfolyam: 8. évfolyam, akik a kisebbek (5. évfolyam) számára fogják elkészíteni.
• Tantárgy: Informatika
• Célok: A gyermekek megismertetése az alapvető informatikai eszközökkel, és a számítógépház belső tartalmával. Cél még az, hogy könnyen kicserélhető alkatrészeket képesek legyenek maguk is kicserélni, illetve a kábelezést is meg tudják oldani a perifériák esetében.
• Rövid leírás: A feladat a felhasználói élményt és tapasztalatot kiegészíti alapvető hardware-es ismeretekkel. A bemutató/magyarázó módszert alkalmazzuk.
• Használt applikációk/software-ek: Google, telefonkamera, WeVideo
• Szöveg script: Ez a boot szekvencia, amivel már mindannyian találkoztatok, de ahogyan ez a kifejezés sem biztos, hogy ismerős a gépház is számos újdonságot rejt. (boot intro) Kezdjük hát az ismertebb külső perifériákkal, mint például a monitor, az egér vagy a billentyűzet. A monitor kommunikál a felhasználó felé, ezen jelennek meg láthatóan azok az adatok, amelyekkel a gép éppen dolgozik. Ez alatt értünk mindenféle programot, amelyet használunk. A mai monitorok általában LCD kijelzővel rendelkeznek, azonban egyre gyakoribb a LED-es megoldás is. Manapság már ritkán találkozunk CRT monitorral. Nyissuk hát fel a gépet, amelyet egyszerű csavarozással megtehetünk. Amint feltárjuk, látni fogjuk, hogy számos alkatrészből tevődik össze a számítógép belseje, illetve azt is, hogy ezen alkatrészek egy részét hogyan tudjuk könnyen be- illetve kivenni. Ilyen például az alaplap... A processzor és hűtője... A memóriaegység (RAM)... A merevlemez... A tápegység... Az optikai meghajtó... És a különféle kábelek, amelyek az egészet összekötik egymással.

Szófelhők használata

A szófelhők használata a kezdő és haladó nyelvtanulók számára egyaránt hasznos lehet. Főként, a véleményem szerint, a fiatalabb korosztály (akár második osztálytól hetedik osztályig) számára. Azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik jobban tanulnak ilyen képes elemekkel. Ráadásul egy kis kreativitás segítségével nagyon széles körre szabhatjuk a feladatainkat vagy produktumainkat.

Először, talán a legkézenfekvőbb alkalmazása a szófelhőknek az egy témában lévő új szavak grafikus ábrázolása. Azonban nem szabad ott megállnunk, hogy ez egyéni munka legyen. Sőt, bátorítsuk őket az együttműködésre. Google Forms, Google Docs vagy egyéb hasonló alkalmazás segítségével az interneten keresztül is egy időben tudnak dolgozni ezeken a felhőkön. Értékelhetjük a kreativitásukat is, hogy ki tudja a lehető legszebb felhőt létrehozni. Természetesen ne ez legyen a döntő az értékelésnél, hanem csupán egy „különdíj”. Az értékeléseket ne mi hozzuk, hanem a diákok értékeljék egymásét, próbálják meg megtalálni benne a szépet és a jót, erre fókuszáljanak. A feladat segítségével szép és könnyen tanulható felhők létrehozása a cél, amelyeket fel tudnak használni otthoni készüléshez. Fejlődik a nyelvtudásuk mellett az kooperációs készségük és a konstruktív kritika adását is gyakorolhatják. Ezt főként kisebbekkel tudnám elképzelni, ahol plusz motivációt jelent a színes, díszes felhők elkészítése. Ráadásul, ha olyan szavak szerepelnek benne, amivel ők járultak hozzá, azt nagyon valószínű, hogy magukévá teszik.

A második ötletem már inkább szól a nagyobbaknak. Akár már hetedik osztálytól kezdve végezhető. A feladat az lenne, hogy gépen írt angol nyelvű beadandóikból és házi feladataikból készítsenek szófelhőt, de távolítsák el a gyakori szavakat/névelőket. Ez kiadja azokat a szavakat, melyeket nagyon gyakran használnak, akár szóismétlés szintjén is. Ez által képesek lesznek felismerni, hogy mely kifejezésekre kell több szinonimát megtanulniuk, hogy ezáltal nyelvhasználatuk változatosabb legyen. Ez történhet önálló kutatómunka keretében is, de természetesen hozzám is fordulhatnak segítségért. Ezeket a szófelhőket megoszthatják diáktársaikkal, és megmutathatják, hogy milyen új szavakat vagy kifejezéseket tanultak, ezáltal a többieket is megihletve. Megszerzett tudásukat akár egy új írásbeli feladat keretében is kamatoztathatják.

Következőnek ismét visszatérnék a kisebbekhez, vagy a kezdő nyelvtanulókhoz. Sokszor előfordul, hogy ilyenkor szöveget kell „magoltatnunk” a diákjainkkal, hogy egyes szófordulatokat elsajátítsanak, vagy hogy a nyelvtanulás korai fázisában tudjanak panelekből építkezni. Ehhez előkészítő feladatként készíthetünk egy szófelhőt a feldolgozandó történethez. Viszont akár már a haladóknál is használhatjuk ezt. Náluk természetesen komolyabb szövegekről legyen szó. Én például Poe egy novellájából, „A vörös halál álarca”-ból készítettem egy szófelhőt. Mind a két esetben egy ismeretlen szöveggel ismertetjük meg őket. Megbeszélhetjük azokat a szavakat a felhőből, melyek ismeretlenek vagy furcsák, esetleg régiesek. Ezzel megkönnyítjük a feldolgozást és megértést. Adhatunk olyan feladatot is, hogy próbálják meg kitalálni, hogy miről fog szólni a szöveg. Egy ilyen eszközzel felkelthetjük az érdeklődésüket a mű/megtanulandó iránt, és bemelegítő feladatként még aktivizálhatjuk is a tanulókat.

Utolsó ötletem pedig kapcsolódik az előzőhöz – a már megtanult szövegből, főként kezdő nyelvtanulók esetében – készítsenek el egy szófelhőt (az egész csoport közösen). Ezeket a szófelhőket gyűjtögessük a tanév során, és év végi ismétlésnél vegyük elő. Ekkor használhatjuk őket arra, hogy csak a szófelhők bemutatása alapján felismertessük a szöveget, bevezessük az altémát, eszükbe jutassuk, hogy miről is van szó. Segíthet ez abban, hogy emlékezzenek szófordulatokra, panelekre és egyéb segítő elemekre. Ráadásul játékos is, az ismétlés általában unalmasabb élét elvehetjük. Természetesen évközben is, témazáró dolgozat előtt is használhatjuk az adott téma szövegének ismétlése céljából. Fontos ismét kiemelni, hogy ez egy általuk létrehozott produktum, tehát valószínűleg nagyobb hatásfokkal tudnak belőle tanulni, hiszen nekik is lesz egy példányuk.

Láthatjuk tehát, hogy a szófelhők felhasználási módjai szinte határtalanok, és csak a találékonyságunk szabhat határt az információs technológia újonnan lett lehetőségeinek kihasználásában.

(Szófelhő létrehozva: WordSift nevű netes alkalmazással - https://wordsift.org/)

Google eszközök

Az alábbi bejegyzésben a különböző Google alkalmazások használatáról fogok ötletelni. Az okoskészülékek egyre nagyobb elterjedésével úgy érzem, hogy egy még kiaknázatlan lehetőség áll előttünk a tanulás/tanítás terén. A Google könnyen kezelhető és ingyenes szolgáltatásokkal egy kézenfekvő választás lehet azoknak a pedagógusoknak, akik ezt szeretnék kihasználni.

1. Google Hotel Finder: Ezzel az alkalmazással szállások árait és helyét kereshetjük meg a világ szerte, főként angol nyelven. Az órai foglalkozást főként kisebbekkel (4.-6. osztály) képzelem el, ahol ez a „világlátás” egyrészt nagy élmény lehet, másrészt pedig alsóbb tagozatban nagyobb hangsúlyt fektetnek az iskolák az interdiszciplinaritásra. A gyermekek olyan helyekre kereshetnének szállásokat, melyek az érdeklődési körükbe tartoznak. Azonban nem csak a szállásokat kell megkeresniük, hanem programokat is a városban. Ez a terv fejlesztené a keresési/kutatási készségeiket, angol nyelvtudásukat, földrajzi ismereteiket és a való életben is tökéletesen alkalmazható tudással ruházza fel őket. Nem csak képesek lesznek segíteni a szüleiknek a szállásfoglalásában és a programok megtervezésben, hanem a pénz értékével is jobban tisztában lehetnek ezután, ha látják, hogy egy nyaralás során milyen költséges csak maga a szállás. A munka 15-16 fős (osztott) osztálylétszám esetén négy darab három-négy fős csoportban folyna. A projekt igény szerint több órát is igénybe venne. Feladatuk a lehető legolcsóbb szállás megtalálása egy olyan helyen a városon belül, ami jó helyen helyezkedik el a tervezett programok megvalósításának tükrében. Természetesen további fejlesztési cél a kooperáció és a problémamegoldó-készség és a konfliktuskezelés, melyek ebben a korban hangsúlyosan kell hogy szerepeljenek az elsajátítandó képességek körében. Pedagógusként segíteném a munkájukat szükség szerint, és ellenőrizném azt. Az óra vagy informatikateremben folyna, vagy pedig okos készülékek segítségével. Az előállítandó produktum a tanulók részéről a projekt végén egy kiselőadás lenne, melyhez akár virtuális, akár valódi szemléltetőeszközt kell elkészíteniük.
2. Google Translate: Ezt a feladatot idősebb tanulókra találtam ki (11.-12. osztály), akik már rendelkeznek metatudással a saját angoltudásukról. A feladatuk itt az lenne, hogy előre megadott mondatokat párokban fordítassanak le a Google Translate-tel az okostelefonuk segítségével. Miután ezt megtették, fel kell ismerniük, hogy hol hibádzik a fordítás, és vajon miért ezt az eredményt dobta ki a program. Ezzel mélyebb gondolkodásra késztetjük őket a nyelvvel kapcsolatban, és nem csak automatikus, felszíni válaszokat követelünk meg. Miután párban (tanári segítség nélkül) végeztek a feladattal, ismertetniük kell azokat a hibákat, melyeket vétett a fordító, és elmagyarázni az okait. Ezzel rávilágíthatunk egyes szavak kontextusfüggő jelentéseire, vagy gyakran összekevert szavak közti különbségekre. Ez a tevékenység rövid időt venne igénybe, a megbeszélés és elemzésre 5-7 perc, a bemutatásra pedig páronként 2-3 perc. A reflektálás akár átnyúlhat következő órára igény szerint. A fejlesztendő célok itt az analitikus gondolkodás, és a metatudás kialakítása/elmélyítése.
3. Google Books: Ez a feladat egy előkészítő feladat lenne egy hosszadalmasabb projektmunka előtt, történelem tantárgyból. A véleményem szerint bármely korosztállyal végezhető, de mivel személy szerint gimnáziumban fogok tanítani, ebben a kontextusban írom le. Maga a tevékenység megalapozná és felmérné az önálló kutatási készségeiket. Ha még gyakorlatlanok ebben, vagy esetleg nem rendelkeznek tapasztalattal e téren, akkor alkalmaznám. Mielőtt egy nagyobb projektbe belevágnának, amelyhez szükséges ez a készség, ezzel készíteném fel őket. Adnék nekik egyenként egy viszonylag obszkurusabb témát, melyre szakirodalmi listát kell készíteniük. Ilyen téma lehet akár a „hajviselet a középkorban”. Ez után ismertetném a Google Books felületét, és amennyiben lehetséges, egyéb katalógusok használatát is. Ezzel jövőbeni egyetemi munkájukat is előkészíteném. A feladatot részben informatikateremben, részben pedig otthon végeznék el. Az órán a segítségemmel megkeresnék a szükséges szakirodalmakat, forrásokat, könyveket, majd ezen linkeket elküldenék/elmentenék maguknak további otthoni munkára. Otthon a feladatuk az lenne, hogy készítsenek ezen talált forrásokból egy valamilyen hivatkozási forma szerint létrehozott bibliográfiát. Ez a tevékenység megalapozhatja egyetemi tudásukat, hiszen nem ott fognak majd először ilyesfajta feladattal találkozni, és az önálló kutatási készségeiket is fejleszti. Emellett ráéreznek arra, hogy a plágium egy kerülendő dolog, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy e korban még bőven előfordul a Wikipedia kimásolása és annak beadása házi dolgozatként. A produktum szummatív értékelésre nem kerülne, azonban azok, akik kíváncsiak, vagy akiknek nem sikerült annyira jól, szóbeli visszajelzési lehetőséget biztosítanék, és ötleteket a fejlődéshez. Kisebbeknél természetesen a célok mások, és ott a bibliográfia helyett egy rövid reflektív írást kérnék a tapasztalataikról és nehézségeikről.
4. Google News: Ez a feladat szintén bármilyen korosztály számára elvégezhető, komolyabb háttértudást nem igényel. Itt egy általuk kiválasztott cikkre kell rákeresniük, elolvasniuk, megérteniük, és röviden/lényegre törően összefoglalniuk. Órán végezhető okoskészülékekkel, ahol irányítható a keresőtevékenységük, de akár házi feladatként is feladható a keresés része. A tanulók egyénileg az órán dolgoznának, leírván a rövid változatot. Ezután párba rendeződnek, elolvassák egymás cikkeit, és elmesélik egymásnak a saját rövidített változatot. A tevékenység végén reflektálnak egymás munkájára, visszajelzést biztosítanak a társuknak (ők mit emeltek volna ki, esetleges félreértések tisztázása, nyelvhelyesség, stb.). Ha valami vita alakulna ki ezek terén, én mint pedagógus tudnék számukra tanácsot adni, hogy melyikük nézete lehet a jobb. Ez szintén egy gyorsabb, bemelegítő típusú feladat, főként ha házi feladatként már korábban feladtuk a cikk megtalálását. Ez egyrészt az értő olvasást fejleszti, másrészt pedig a saját szavaikra való átfogalmazást, ezáltal az általános nyelvi készségeiket, illetve a szókincsüket. Mivel a társaiknak visszacsatolást is kell adniuk, ez is lehet egy fejlesztési cél.
5. Youtube: Akár angol akár történelemórára is bevihető feladat. Ha angol nyelven tervezzük, akkor bármely korosztály számára hasznosítható, azonban ha történelemórára, akkor a fejleszteni kívánt készségektől függően inkább idősebbeknek (9.-12. osztály) ajánlott. Angolból beviszünk az osztálynak egy, az előzetes szavazáson megszavazott témában videót. Ezt a videót lejátsszuk projektor vagy interaktív tábla használatával. A diákok eközben jegyzetet készítenek a lényeges tartalmi elemeiről a videónak, majd 3-4 fős csoportokban megvitatják az elhangzottakat. Ez fejleszti a kommunikációs készségüket, a megértést, a hallási utáni szövegértést és az érvelésüket is. Pedagógusként csupán felügyelő szerepet vállalok. Ha történelemórára visszük be, akkor egy témába vágó videót/dalt (pl. Epic Rap Battles of History) viszünk be, amelyben vannak sarkítások/ferdítések, illetve olyan érdekességek is, amelyek sokszor nem férnek be az óra keretébe. A videót megtekintjük, majd azt a feladatot adjuk a diákoknak, hogy kritikailag reflektáljanak az adott anyagra, illetve hogy gondolkozzanak el azon, hogy milyen új és érdekes információkkal szolgált. Mivel főként angol nyelven léteznek ilyen videók, ez a terv a két szaktárgyam ötvözésére is remek alkalom. Itt szintén kis csoportokban vitatnák meg azt, hogy mi az, ami esetlegesen eltért az órán/tankönyvben tanultaktól, és hogy melyik állhat közelebb az igazsághoz az ő értelmezésükben. A kiscsoportos megbeszélés után az egész osztállyal is megbeszélnénk, és levonnánk a megfelelő konklúziókat.

Mintaproduktum: Elemezzük a következő Youtube videót történelmi pontosság szempontjából, illetve írjunk fel néhány érdekességet!

https://www.youtube.com/watch?v=NVbH1BVXywY

Pontosság: Nagy Sándort nem megmérgezték, erre nincsen bizonyíték. Azonban az igaz, hogy gyomorproblémákkal küzdött és fájdalmak között halt meg. II. Frigyes porosz király nem volt meleg, mint ahogy azt a videó sugallja, bár kétség kívül sokan gyanakodtak erre.

Érdekességek: Nagy Sándor legendák szerint valóban sírt, hogy már nincs mit meghódítania. Pompeiuszt egy beszédje előtt fejezték le. Az összes karakter halálának körülménye pontosan van ismertetve a videóban. A Katalin cárnőről szóló legenda, miszerint egy lóval való közösülés közben lelte halálát, nem igaz, amire a videó is rávilágít.

Google Hangouts