A Podcast szerintem egy remek műfaj. Én szeretem hallgatni azt, ahogy mások beszélnek, ha rádiózok, legszívesebben talkshowkat hallgatok. Bár egy dolgot még sosem tettem: még sosem csináltam magam egy podcastet. Ennek mondjuk egészen egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a legritkábban osztok meg (magamról) dolgokat az interneten. Azonban pozitívan kellett csalódjak, mert ez nem volt rossz móka. Ismételten nagyon jól együtt tudtunk működni Andrissal, ráadásul most a szokásos duonk egy újabb taggal bővült: Virággal. Ezzel semmiféle probléma nem volt, gördülékenyen ment a "készítési" fázis, habár a téma kitalálásánál akadtak nehézségek. Ezen nehézségek főként a téma (filmek) akadtak, mert András és én igen kevés filmet nézünk. De végül, egy kis külső segítséggel, sikeredett egy kicsit szabadabban értelmezni a témakört, és kitalálni egy, az oktatáshoz is szervesen kapcsolódó beszélgetést.
Az alábbiakban egy on-line tesztet készítettünk ketten, hardveres ismeretekből. A munka ismét sikeres kooperációval ért véget. Hatékony volt az együttműködésünk, gyorsan és hatékonyan tudtunk egy nem is túl nehéz de nem is triviális feladatsort összerakni. Élveztem a munkát, mert egy picit nekem is felfrissített olyan tudáselemek, amik ismerete fontos, azonban néha ki-kikopnak, mert nem olyan feltétlenül gyakran használt (pl.: a 2560x1440-es felbontás helyett 2140x1440 jutott csak eszembe). Emellett tapasztalatot gyűjthettem a különböző fajta feladattípusok létrehozásában és megismerkedhettem a Redmenta rendszerével. Őszintén megmondva sosem voltam az internetes tesztkitöltés híve, mert nagyon sok rosszat hallottam róla, bár afelől nincs kérdés, hogy nagyon kényelmes mind a diákoknak, mind a tanulóknak. Azonban azt érzem, hogy hiányzik az, hogy tudjam tanárként mérlegelni azt, hogy egy diák MIÉRT írt esetleg az elképzeléseimtől eltérő választ, és ha ennek a logikájára rájövök, akkor ezt tudjam díjazni pontokkal. Egy ilyen rendszerben zárt a pontozás, és persze vannak tényismeretek, ahol minden fekete és fehér, de sokkal jobban szeretem, ha én dönthetem el, hogy mit fogadok el és mit nem (természetesen, amíg ez teljesen fair és következetes).
A diákok feladata a következő: készítsenek egy kollázst egy 20. sz.-i diktátorról, melyben pozitív fényben tüntetik őt fel. A feladat maga nem nehéz és nem is bonyolult az internet segítségével, ám a tanításai céljai igen fontosak. Ez megtanítja őket, hogy milyen könnyen lehet a média segítségével manipulálni az emberek megítélését egy-egy eseményről, személyről, történésről. Továbbá a nagy nevek mögé valamennyire behelyezi az "embert", nem csak a politikáját, a háborúit és tetteit látják, hanem jobban szembesülnek azzal, hogy tulajdonképpen a történelem szereplői emberek, és nem események. A feladatot magát 12. osztályosoknak szánom, hiszem ebben a korban veszik ezt a történelmi kort.
Hárman foglalkoztunk ezzel a projekttel, melynek során egy számítógépet szedtünk szét. Ezt a procedúrát felvettük, aztán később narrációt is felvettünk, és az egészet egybe vágtuk. Én személy szerint a számítógép szétszedésen és az összeszerelésen dolgoztam, illetve a kábelek összekapcsolásán. Emellett a narráció szövegét is részben én írtam, én olvastam fel. Az a véleményem, hogy nagyon hatékonyan tudtunk együtt működni, mert volt olyan, hogy egyszerre három dolgot csináltunk, így rendkívül gyorsan tudtunk haladni. Az csoportban a többi tanulótársunknak is nyújtottunk segítséget, és még így is időben készen tudtunk lenni. Élveztük, hogy a számítástechnikai tapasztalatainknak köszönhetően ilyen effektívek tudtunk lenni.
Név: Bevezetés az információtechnológia belső világába
Hossz: kb. 1,5 perc
Évfolyam: 8. évfolyam, akik a kisebbek (5. évfolyam) számára fogják elkészíteni.
Tantárgy: Informatika
Célok: A gyermekek megismertetése az alapvető informatikai eszközökkel, és a számítógépház belső tartalmával. Cél még az, hogy könnyen kicserélhető alkatrészeket képesek legyenek maguk is kicserélni, illetve a kábelezést is meg tudják oldani a perifériák esetében.
Rövid leírás: A feladat a felhasználói élményt és tapasztalatot kiegészíti alapvető hardware-es ismeretekkel. A bemutató/magyarázó módszert alkalmazzuk.
Használt applikációk/software-ek: Google, telefonkamera, WeVideo
Szöveg script: Ez a boot szekvencia, amivel már mindannyian találkoztatok, de ahogyan ez a kifejezés sem biztos, hogy ismerős a gépház is számos újdonságot rejt. (boot intro) Kezdjük hát az ismertebb külső perifériákkal, mint például a monitor, az egér vagy a billentyűzet. A monitor kommunikál a felhasználó felé, ezen jelennek meg láthatóan azok az adatok, amelyekkel a gép éppen dolgozik. Ez alatt értünk mindenféle programot, amelyet használunk. A mai monitorok általában LCD kijelzővel rendelkeznek, azonban egyre gyakoribb a LED-es megoldás is. Manapság már ritkán találkozunk CRT monitorral. Nyissuk hát fel a gépet, amelyet egyszerű csavarozással megtehetünk. Amint feltárjuk, látni fogjuk, hogy számos alkatrészből tevődik össze a számítógép belseje, illetve azt is, hogy ezen alkatrészek egy részét hogyan tudjuk könnyen be- illetve kivenni. Ilyen például az alaplap... A processzor és hűtője... A memóriaegység (RAM)... A merevlemez... A tápegység... Az optikai meghajtó... És a különféle kábelek, amelyek az egészet összekötik egymással.
A szófelhők használata a kezdő és haladó nyelvtanulók számára egyaránt hasznos lehet. Főként, a véleményem szerint, a fiatalabb korosztály (akár második osztálytól hetedik osztályig) számára. Azonban nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik jobban tanulnak ilyen képes elemekkel. Ráadásul egy kis kreativitás segítségével nagyon széles körre szabhatjuk a feladatainkat vagy produktumainkat.
Először, talán a legkézenfekvőbb alkalmazása a szófelhőknek az egy témában lévő új szavak grafikus ábrázolása. Azonban nem szabad ott megállnunk, hogy ez egyéni munka legyen. Sőt, bátorítsuk őket az együttműködésre. Google Forms, Google Docs vagy egyéb hasonló alkalmazás segítségével az interneten keresztül is egy időben tudnak dolgozni ezeken a felhőkön. Értékelhetjük a kreativitásukat is, hogy ki tudja a lehető legszebb felhőt létrehozni. Természetesen ne ez legyen a döntő az értékelésnél, hanem csupán egy „különdíj”. Az értékeléseket ne mi hozzuk, hanem a diákok értékeljék egymásét, próbálják meg megtalálni benne a szépet és a jót, erre fókuszáljanak. A feladat segítségével szép és könnyen tanulható felhők létrehozása a cél, amelyeket fel tudnak használni otthoni készüléshez. Fejlődik a nyelvtudásuk mellett az kooperációs készségük és a konstruktív kritika adását is gyakorolhatják. Ezt főként kisebbekkel tudnám elképzelni, ahol plusz motivációt jelent a színes, díszes felhők elkészítése. Ráadásul, ha olyan szavak szerepelnek benne, amivel ők járultak hozzá, azt nagyon valószínű, hogy magukévá teszik.
A második ötletem már inkább szól a nagyobbaknak. Akár már hetedik osztálytól kezdve végezhető. A feladat az lenne, hogy gépen írt angol nyelvű beadandóikból és házi feladataikból készítsenek szófelhőt, de távolítsák el a gyakori szavakat/névelőket. Ez kiadja azokat a szavakat, melyeket nagyon gyakran használnak, akár szóismétlés szintjén is. Ez által képesek lesznek felismerni, hogy mely kifejezésekre kell több szinonimát megtanulniuk, hogy ezáltal nyelvhasználatuk változatosabb legyen. Ez történhet önálló kutatómunka keretében is, de természetesen hozzám is fordulhatnak segítségért. Ezeket a szófelhőket megoszthatják diáktársaikkal, és megmutathatják, hogy milyen új szavakat vagy kifejezéseket tanultak, ezáltal a többieket is megihletve. Megszerzett tudásukat akár egy új írásbeli feladat keretében is kamatoztathatják.
Következőnek ismét visszatérnék a kisebbekhez, vagy a kezdő nyelvtanulókhoz. Sokszor előfordul, hogy ilyenkor szöveget kell „magoltatnunk” a diákjainkkal, hogy egyes szófordulatokat elsajátítsanak, vagy hogy a nyelvtanulás korai fázisában tudjanak panelekből építkezni. Ehhez előkészítő feladatként készíthetünk egy szófelhőt a feldolgozandó történethez. Viszont akár már a haladóknál is használhatjuk ezt. Náluk természetesen komolyabb szövegekről legyen szó. Én például Poe egy novellájából, „A vörös halál álarca”-ból készítettem egy szófelhőt. Mind a két esetben egy ismeretlen szöveggel ismertetjük meg őket. Megbeszélhetjük azokat a szavakat a felhőből, melyek ismeretlenek vagy furcsák, esetleg régiesek. Ezzel megkönnyítjük a feldolgozást és megértést. Adhatunk olyan feladatot is, hogy próbálják meg kitalálni, hogy miről fog szólni a szöveg. Egy ilyen eszközzel felkelthetjük az érdeklődésüket a mű/megtanulandó iránt, és bemelegítő feladatként még aktivizálhatjuk is a tanulókat.
Utolsó ötletem pedig kapcsolódik az előzőhöz – a már megtanult szövegből, főként kezdő nyelvtanulók esetében – készítsenek el egy szófelhőt (az egész csoport közösen). Ezeket a szófelhőket gyűjtögessük a tanév során, és év végi ismétlésnél vegyük elő. Ekkor használhatjuk őket arra, hogy csak a szófelhők bemutatása alapján felismertessük a szöveget, bevezessük az altémát, eszükbe jutassuk, hogy miről is van szó. Segíthet ez abban, hogy emlékezzenek szófordulatokra, panelekre és egyéb segítő elemekre. Ráadásul játékos is, az ismétlés általában unalmasabb élét elvehetjük. Természetesen évközben is, témazáró dolgozat előtt is használhatjuk az adott téma szövegének ismétlése céljából. Fontos ismét kiemelni, hogy ez egy általuk létrehozott produktum, tehát valószínűleg nagyobb hatásfokkal tudnak belőle tanulni, hiszen nekik is lesz egy példányuk.
Láthatjuk tehát, hogy a szófelhők felhasználási módjai szinte határtalanok, és csak a találékonyságunk szabhat határt az információs technológia újonnan lett lehetőségeinek kihasználásában.
Az alábbi bejegyzésben a különböző Google alkalmazások használatáról fogok ötletelni. Az okoskészülékek egyre nagyobb elterjedésével úgy érzem, hogy egy még kiaknázatlan lehetőség áll előttünk a tanulás/tanítás terén. A Google könnyen kezelhető és ingyenes szolgáltatásokkal egy kézenfekvő választás lehet azoknak a pedagógusoknak, akik ezt szeretnék kihasználni.
Google Hotel Finder: Ezzel az alkalmazással szállások árait és helyét kereshetjük meg a világ szerte, főként angol nyelven. Az órai foglalkozást főként kisebbekkel (4.-6. osztály) képzelem el, ahol ez a „világlátás” egyrészt nagy élmény lehet, másrészt pedig alsóbb tagozatban nagyobb hangsúlyt fektetnek az iskolák az interdiszciplinaritásra. A gyermekek olyan helyekre kereshetnének szállásokat, melyek az érdeklődési körükbe tartoznak. Azonban nem csak a szállásokat kell megkeresniük, hanem programokat is a városban. Ez a terv fejlesztené a keresési/kutatási készségeiket, angol nyelvtudásukat, földrajzi ismereteiket és a való életben is tökéletesen alkalmazható tudással ruházza fel őket. Nem csak képesek lesznek segíteni a szüleiknek a szállásfoglalásában és a programok megtervezésben, hanem a pénz értékével is jobban tisztában lehetnek ezután, ha látják, hogy egy nyaralás során milyen költséges csak maga a szállás. A munka 15-16 fős (osztott) osztálylétszám esetén négy darab három-négy fős csoportban folyna. A projekt igény szerint több órát is igénybe venne. Feladatuk a lehető legolcsóbb szállás megtalálása egy olyan helyen a városon belül, ami jó helyen helyezkedik el a tervezett programok megvalósításának tükrében. Természetesen további fejlesztési cél a kooperáció és a problémamegoldó-készség és a konfliktuskezelés, melyek ebben a korban hangsúlyosan kell hogy szerepeljenek az elsajátítandó képességek körében. Pedagógusként segíteném a munkájukat szükség szerint, és ellenőrizném azt. Az óra vagy informatikateremben folyna, vagy pedig okos készülékek segítségével. Az előállítandó produktum a tanulók részéről a projekt végén egy kiselőadás lenne, melyhez akár virtuális, akár valódi szemléltetőeszközt kell elkészíteniük.
Google Translate: Ezt a feladatot idősebb tanulókra találtam ki (11.-12. osztály), akik már rendelkeznek metatudással a saját angoltudásukról. A feladatuk itt az lenne, hogy előre megadott mondatokat párokban fordítassanak le a Google Translate-tel az okostelefonuk segítségével. Miután ezt megtették, fel kell ismerniük, hogy hol hibádzik a fordítás, és vajon miért ezt az eredményt dobta ki a program. Ezzel mélyebb gondolkodásra késztetjük őket a nyelvvel kapcsolatban, és nem csak automatikus, felszíni válaszokat követelünk meg. Miután párban (tanári segítség nélkül) végeztek a feladattal, ismertetniük kell azokat a hibákat, melyeket vétett a fordító, és elmagyarázni az okait. Ezzel rávilágíthatunk egyes szavak kontextusfüggő jelentéseire, vagy gyakran összekevert szavak közti különbségekre. Ez a tevékenység rövid időt venne igénybe, a megbeszélés és elemzésre 5-7 perc, a bemutatásra pedig páronként 2-3 perc. A reflektálás akár átnyúlhat következő órára igény szerint. A fejlesztendő célok itt az analitikus gondolkodás, és a metatudás kialakítása/elmélyítése.
Google Books: Ez a feladat egy előkészítő feladat lenne egy hosszadalmasabb projektmunka előtt, történelem tantárgyból. A véleményem szerint bármely korosztállyal végezhető, de mivel személy szerint gimnáziumban fogok tanítani, ebben a kontextusban írom le. Maga a tevékenység megalapozná és felmérné az önálló kutatási készségeiket. Ha még gyakorlatlanok ebben, vagy esetleg nem rendelkeznek tapasztalattal e téren, akkor alkalmaznám. Mielőtt egy nagyobb projektbe belevágnának, amelyhez szükséges ez a készség, ezzel készíteném fel őket. Adnék nekik egyenként egy viszonylag obszkurusabb témát, melyre szakirodalmi listát kell készíteniük. Ilyen téma lehet akár a „hajviselet a középkorban”. Ez után ismertetném a Google Books felületét, és amennyiben lehetséges, egyéb katalógusok használatát is. Ezzel jövőbeni egyetemi munkájukat is előkészíteném. A feladatot részben informatikateremben, részben pedig otthon végeznék el. Az órán a segítségemmel megkeresnék a szükséges szakirodalmakat, forrásokat, könyveket, majd ezen linkeket elküldenék/elmentenék maguknak további otthoni munkára. Otthon a feladatuk az lenne, hogy készítsenek ezen talált forrásokból egy valamilyen hivatkozási forma szerint létrehozott bibliográfiát. Ez a tevékenység megalapozhatja egyetemi tudásukat, hiszen nem ott fognak majd először ilyesfajta feladattal találkozni, és az önálló kutatási készségeiket is fejleszti. Emellett ráéreznek arra, hogy a plágium egy kerülendő dolog, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy e korban még bőven előfordul a Wikipedia kimásolása és annak beadása házi dolgozatként. A produktum szummatív értékelésre nem kerülne, azonban azok, akik kíváncsiak, vagy akiknek nem sikerült annyira jól, szóbeli visszajelzési lehetőséget biztosítanék, és ötleteket a fejlődéshez. Kisebbeknél természetesen a célok mások, és ott a bibliográfia helyett egy rövid reflektív írást kérnék a tapasztalataikról és nehézségeikről.
Google News: Ez a feladat szintén bármilyen korosztály számára elvégezhető, komolyabb háttértudást nem igényel. Itt egy általuk kiválasztott cikkre kell rákeresniük, elolvasniuk, megérteniük, és röviden/lényegre törően összefoglalniuk. Órán végezhető okoskészülékekkel, ahol irányítható a keresőtevékenységük, de akár házi feladatként is feladható a keresés része. A tanulók egyénileg az órán dolgoznának, leírván a rövid változatot. Ezután párba rendeződnek, elolvassák egymás cikkeit, és elmesélik egymásnak a saját rövidített változatot. A tevékenység végén reflektálnak egymás munkájára, visszajelzést biztosítanak a társuknak (ők mit emeltek volna ki, esetleges félreértések tisztázása, nyelvhelyesség, stb.). Ha valami vita alakulna ki ezek terén, én mint pedagógus tudnék számukra tanácsot adni, hogy melyikük nézete lehet a jobb. Ez szintén egy gyorsabb, bemelegítő típusú feladat, főként ha házi feladatként már korábban feladtuk a cikk megtalálását. Ez egyrészt az értő olvasást fejleszti, másrészt pedig a saját szavaikra való átfogalmazást, ezáltal az általános nyelvi készségeiket, illetve a szókincsüket. Mivel a társaiknak visszacsatolást is kell adniuk, ez is lehet egy fejlesztési cél.
Youtube: Akár angol akár történelemórára is bevihető feladat. Ha angol nyelven tervezzük, akkor bármely korosztály számára hasznosítható, azonban ha történelemórára, akkor a fejleszteni kívánt készségektől függően inkább idősebbeknek (9.-12. osztály) ajánlott. Angolból beviszünk az osztálynak egy, az előzetes szavazáson megszavazott témában videót. Ezt a videót lejátsszuk projektor vagy interaktív tábla használatával. A diákok eközben jegyzetet készítenek a lényeges tartalmi elemeiről a videónak, majd 3-4 fős csoportokban megvitatják az elhangzottakat. Ez fejleszti a kommunikációs készségüket, a megértést, a hallási utáni szövegértést és az érvelésüket is. Pedagógusként csupán felügyelő szerepet vállalok. Ha történelemórára visszük be, akkor egy témába vágó videót/dalt (pl. Epic Rap Battles of History) viszünk be, amelyben vannak sarkítások/ferdítések, illetve olyan érdekességek is, amelyek sokszor nem férnek be az óra keretébe. A videót megtekintjük, majd azt a feladatot adjuk a diákoknak, hogy kritikailag reflektáljanak az adott anyagra, illetve hogy gondolkozzanak el azon, hogy milyen új és érdekes információkkal szolgált. Mivel főként angol nyelven léteznek ilyen videók, ez a terv a két szaktárgyam ötvözésére is remek alkalom. Itt szintén kis csoportokban vitatnák meg azt, hogy mi az, ami esetlegesen eltért az órán/tankönyvben tanultaktól, és hogy melyik állhat közelebb az igazsághoz az ő értelmezésükben. A kiscsoportos megbeszélés után az egész osztállyal is megbeszélnénk, és levonnánk a megfelelő konklúziókat.
Mintaproduktum:
Elemezzük a következő Youtube videót történelmi pontosság szempontjából,
illetve írjunk fel néhány érdekességet!
Pontosság:
Nagy Sándort nem megmérgezték, erre nincsen bizonyíték. Azonban az igaz, hogy
gyomorproblémákkal küzdött és fájdalmak között halt meg. II. Frigyes porosz
király nem volt meleg, mint ahogy azt a videó sugallja, bár kétség kívül sokan
gyanakodtak erre.
Érdekességek:
Nagy Sándor legendák szerint valóban sírt, hogy már nincs mit meghódítania.
Pompeiuszt egy beszédje előtt fejezték le. Az összes karakter halálának
körülménye pontosan van ismertetve a videóban. A Katalin cárnőről szóló
legenda, miszerint egy lóval való közösülés közben lelte halálát, nem igaz,
amire a videó is rávilágít.
A téma, amit kiadtunk a diákoknak az informatika érettségi részét képezi. Gondolattérkép formájában dolgoztattuk ki velük az első tételt, a számítástechnika történetét. Párban dolgoztam Andrissal. Főként ő csinálta meg a pontokat, ő válogatta, hogy mely eszközök kerüljenek be a felsorolásba egyes generációkhoz. Én a képeket/videókat válogattam, a háttereket állítottam be, illetve fordítottam és formáztam a szöveget, melyekben kaptam Andristól visszacsatolást. Természetesen ő is részt vett a képek/videók keresésében, volt kölcsönös beleszólásunk a másik által végzett tevékenységekbe. Véleményem szerint nagyon hatékonyan tudtunk együtt dolgozni. Alapos munkát végeztünk, mégis nagyon gyorsan készen lettünk. Alapvetően én annyira nem szeretem a csoportmunkát, ha nekem kell végezzem, de ez most egy nagyon pozitív élmény volt.
2. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása
7. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai
fejlődésért
Véleményem szerint az élethosszig tartó tanulás, a
szakmai fejlődés, tudásunk és karakterünk folyamatos csiszolása egy
elengedhetetlen része a pedagógusi pályának. A változó világ mindig újabb és
újabb kihívások elé fog minket állítani, melyeknek meg kell feleljünk. A tanár
már nem a tudás egyedüli forrása, mint az internet megjelenése előtt. Lehetnek
olyan témák, melyekben tanítványaink sokkal többet tudnak, mint mi, mert a
tudás könnyen elérhetővé vált. Ez egy olyan jelenség, melyhez szerintem a
pedagógustársadalomnak is igazodnia kell, és kiaknázni ugyanazon lehetőségeket,
melyek ezt a helyzetet szülték. Használjuk tehát az internetet!
Számtalan minőségi és könnyen használható
adatbázis található már az interneten, melyek segítségével könnyedén tudjuk
akár szaktárgyi, akár módszertani repertoárunkat fejleszteni. Manapság már
annyi könyv elérhető online a Google Books, illetve a Library Genesis és egyéb
projekteknek köszönhetően, hogy a fejlődés útjában nem áll más, mint önmagunk.
Az ember szeret elkényelmesedni, és egy pedagógus teendői egyébként is
számtalanok, nincs olyan nap, hogy ne vinne haza is munkát. Jogosan felmerülhet
tehát a kérdés: „Mégis kinek van ideje könyvtárba menni?”. Szerencsére az
információs technológia erre a problémára kínál megoldást ezen fent említett
eszközök segítségével.
Be kell látni, hogy nem szégyen azt mondani egy
diákunknak, hogy „nem tudom”. Megeshet bárkivel, nem tudhat mindenki mindent.
Szerencsés korban élnek azonban azon tanárok, akik hajlandóak kiaknázni a
tanulmányoknak helyt adó oldalak által kínált lehetőségeket. Legyen szó a
JSTOR-ról, a GALE rendszerről, a MATÁRKA-ról vagy éppen az adt.arcanum-ról. Ezen
eszközök tényleg érzékeltetik, hogy az információ manapság már karnyújtásnyira
van. Én szerintem egy ilyen lehetőséget nem szabad figyelmen kívül hagyni, és
minden jelenlegi, és jövőbeni pedagógusnak meg kell tanulnia ezen felületek
elérési módját, illetve használatát.
Sokat gondolkodtam azon, hogy mely készségek azok,
melyeket a legfontosabbnak tartok. Azonban ha az ember körülnéz jelenleg
Magyarországon, rá kell, hogy jöjjön, hogy hova kell tenni a hangsúlyt. Amíg
nyilvánvaló, hogy a kreativitás, a változatos gondolkodás képességének
kifejtése is célja kell, hogy legyen egy oktatási rendszernek, az én véleményem
szerint hazánkban először a különböző nézőpontok megértését kellene fejleszteni.
Hogy mire is gondolok ezzel? Szerintem sokan
egyetértenének velem, ha azt mondanám, hogy a mostani környezet Magyarországon
egy igencsak megosztott társadalmat generál. Ha közösségi médián kommenteket
olvasunk, vagy azt nézzük, hogy a politikai pártok hívei egymás plakátjait
szaggatják, be kell lássuk, hogy a többnézőpontúság, és a másik
gondolatvilágába való behelyezkedésre való készsége a honfitársainknak igencsak
alulfejlett.
Ez okból gondolom én azt, hogy különös figyelmet
kell szenteljünk a kommunikációs készségek fejlesztésére, az érvelés
tudományára, arra, hogy értelmesen meg tudjanak nyilvánulni a jövő szavazópolgárai, a jelenlegi tanítványaink. Arra, hogy ne csak mondjanak valamit,
hanem ténylegesen érvekkel alá tudják támasztani. De ennél több is kell! Nem
elég a saját igazunkat szajkózni, képesnek kell lennünk bele látni abba, hogy
mire gondol a másik. Ő hogyan gondolkodik? Mi befolyásolhatja? Mit tudhat, amit
mi nem, vagy mit nem tudhat, amit mi igen? Hogy ezek kiderüljenek, képesnek kell
lennünk meghallgatni őt, akármennyire is ellenkező véleményen vagyunk.
A fentebb leírtak szerintem egy gyönyörű
társadalom alapját képezhetnék, de ezek nem valósíthatók meg egy nagyon
alapvető készség nélkül. Ez pedig az arra való képesség, hogy tudjunk a
releváns és nem releváns információk között szelektálni. Tudjuk azt, hogy hol
mit olvasunk. Tudjuk, hogy mindenki egy picit a saját szemüvegén keresztül nézi
a világot, és hogy amit leír az egyik hírportál, elmond a másik hírcsatorna,
nem az abszolút igazság, hanem egy másik ember észlelete. Így hát rákényszerülünk
arra, hogy több forrásból összerakjuk, hogy mi lehet a tényleges igazság. De ez
csak úgy lehetséges, ha tudjuk hol, és hogyan keressük a forrásainkat.
Ezen készségek fejlesztése egy igencsak komoly kihívás elé állítja a jelenlegi iskolarendszert.
A véleményem szerint nincs megfelelő felkészültség a jelenlegi pedagógusállomány részéről,
természetesen tisztelet a kivételnek. Jobbá tenni csakis céltudatosan, interdiszciplináris
megközelítéssel lehet. Nem elegendő az, hogy ha például csak egy történelem, vagy magyar
tanár tesz ennek érdekében. Fontos továbbá az is, hogy egy iskola e téren konzekvens legyen.
Ne fordulhasson elő az, hogy a diák egyik órán értékként látja ezen készségeket,
egy másikon pedig rá se hederítenek. A jelenlegi pedagógusoknak ilyen irányú továbbképzést,
a jövőbeliknek pedig az egyetemen történő, ilyen irányú célzott felkészítést látok adekvátnak. (Videó forrás: https://www.youtube.com/watch?v=ATOwl8WGtl0)
